WikiProject Hungary/Mobiltelefon-tornyok

From OpenStreetMap Wiki
Jump to: navigation, search
 
 
 
WikiProject Magyarország+/-

Ez az oldal a WikiProject Magyarország része, Magyarország mobiltelefon-hálózatainak feltérképezését koordinálja.

Mi a térképezés célja?

Mobiltelefon-tornyokat elsősorban azért gyűjtünk, mert terepen messziről láthatók, tájékozódásra használhatók. Topográfiai térképeken elengedhetetlen a megjelenítésük, más tematikák is felhasználják, még az általános "mapnik" kinézet is.

Ha már gyűjtjük a tornyokat, érdemes a mobilhálózat kevésbé látható elemeivel teljessé tenni a gyűjteményt. Sokszor templomtornyokban rejtőznek, vagy más célú magas építmények tetején jelennek meg: víztorony, kémény, kilátó, lakóépület.

Sokakat érdekel a mobiltelefon-hálózat felépítése, működése. Emiatt a hálózat pontjairól azok főbb tulajdonságait is feltüntetjük az adatbázisban. Izgalmas dolog megtudni, hogy egy adott helyről telefonálva milyen messzire, milyen irányban, sőt pontosan hol is van a bázisállomás, amelyet éppen használunk.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem importáljuk az OpenCellID adatait. Közvetlenül nem importálható, mivel a bázisállomások koordinátáit mérések helyének átlagolásával képzi, ami elvben és gyakorlatban egyaránt hibás. A nyers mérések viszont remekül felhasználhatók arra, hogy az OpenStreetMap adatbázisában már feltüntetett tornyokhoz hozzárendeljük a cellákat.

Ez ugyanolyan kézi és egyenkénti munkát igényel, mint maga a térképszerkesztés. Megéri a befektetett munka, mivel az OpenCellID folyamatosan bővülő mérés-állománya pótolhatatlan segítséget ad ahhoz, hogy megtaláljuk a még fel nem térképezett tornyokat.

Felmérőként és térképszerkesztőként mi is hozzájárulunk az OpenCellID fejlődéséhez: feltöltött méréseinkkel bővítjük, valamint pontos koordinátát adunk az egyes cellákhoz.

Hogyan csatlakozhatsz?

adatgyűjtéssel

Mivel a mobilszolgáltatók elzárkóznak attól, hogy adatot szolgáltassanak, csak saját mérésekre támaszkodhatunk. Az OpenCellID lefedettsége ezen sorok írásakor még eléggé ritkás (1.8 millió mérés a magyar hálózatokra), ennek többszörösére van szükség.

saját adatgyűjtéssel

Számtalan alkalmazás készült mobiltelefon-cellák naplózására, amelyekből közvetlenül lehet feltölteni az OpenCellID adatbázisába. Android telefon nagyon bevált a Tower Collector, azon belül a "Motorcycle or car" profil, ilyenkor folyamatosan bekapcsolva tartja a GPS-t. Gyalogosan is érdemes ezt választani, ha van elég akku a telefonban. (Az alkalmazás újabb változataiban már nem kéri indításkor, hogy válassz profilt.)

Mivel egy telefon egyszerre csak egy szolgáltató egy hálózatát tudja rögzíteni, egyidejűleg több készülékkel tudod meggyorsítani a mérést. Ha erre nincs lehetőséged, akkor az általad rendszeresen járt utakon végezz méréseket az alábbiak szerint:

  • mérd végig mindegyik szolgáltatót, ehhez nagyon jó ha van otthon elfekvő készülék, főleg ha független
  • mérd végig az adott szolgáltató összes hálózatát (2G-3G-4G), ehhez állítsd be, hogy csak az adott technológiát használja, plusz mérj automatikus beállítással is; 3G telefonokon ez három variációt jelent: automatikus, 2G, 3G. Androidon: GSM/WCDMA (automatikus), csak GSM, csak WCDMA. Leggyorsabban, a mobil internet kapcsoló hosszan nyomásával juthatsz arra az oldalra, ahol ezt át tudod állítani
  • mérj többször, amíg meg nem találtad az útvonaladról fogható összes cellát (a Tower Collector megjegyzi a már látott azonosítókat és jelzi az újat számát); addig ismételd, amíg az új cellák száma kétszer egymás után 0 nem lesz
  • mérj az úton oda-vissza, a cellaváltások irányfüggőek
  • időről időre járd be újra, körülbelül évenként

Ha csak egyszer jutsz el egy helyre, akkor egyik irányban mérj 2G hálózatot, a másik irányban tedd automatikus 3G-2G váltásra. Ha van a családban másik készülék, jellemzően azonos mobilhálózaton, akkor egyikőtök 2G, a másik 3G vagy automata módban mérjen.

Vannak telefonok, amelyet tudnak naplózni SIM nélkül is, míg mások sajnos nem. Ennek érdekében érdemes minden hálózathoz szerezni SIM kártyát. A feltöltős SIM kártyák már az aktiválás előtt is felengednek a hálózatra, hogy el tudd intézni az aktiválást vagy fel tudd hívni az ügyfélszolgálatot, de ezt felesleges megtenned, sőt nem is érdemes, mert sokszor távolibb az aktiválás határideje, mint az onnantól kezdődő néhány hónap, amelyen belül aztán fel kellene töltened rá pénzt, különben letiltják a kártyát.

Az összegyűjtött adatokat töltsd fel az OpenCellID-re. Ehhez regisztrálnod kell az oldalon, a kapott API kulcsot felhasználhatod több készülékben is. A Tower Collector alkalmazás nem tölti fel a méréseket magától, valamint mérés közben nem tudsz feltölteni. Használata tehát kicsit régimódi: induláskor elindítod a rögzítést, megérkezve leállítod, majd amikor kedved és interneted is van egyszerre, feltöltöd a méréseket.

barátok bevonásával

Buzdítsd barátaidat, rokonaidat és üzletfeleidet, hogy gyűjtsenek ők is adatot, amerre járnak. Mondd el nekik, hogy az OpenStreetMap cellavadászai nagyon örülnek az összegyűlt adatoknak.

Különösen értékesek a vonatból készült mérések, mivel a vasúthálózat általában egészen máshol halad, mint a közutak. Ha van ingázó ismerősöd, vagy éppen mozdonyvezető vagy kalauz, akkor feltétlenül győzd meg őket, hogy nagyon értékes hozzájárulást tehetnek minimális erőfeszítéssel.

fordítással

A Tower Collector még nem tud magyarul. Ha részt tudsz venni a fordításában, vedd fel a kapcsolatot a fejlesztővel, ad jogosultságot a webes szerkesztőfelülethez.

térképezéssel

A cellavadászat másik pillére, hogy tudjuk, honnan jöhet a jel. Az OpenStreetMap kiváló alapot ad rá, hiszen kiszűrhetők belőle azok a pontok, amelyeken esélyes, hogy van antenna: tornyok, kémények, víztornyok, kilátók, templomok.

Ennek bővítésére a rádiós mérésektől függetlenül nagyon hasznos, ha bővíted az OpenStreetMap állományát:

műholdképről

Bing műholdképen többnyire látszanak a tornyok, jellegzetesen dől a torony az egyik irányba, az árnyéka a másikba. Általában a konténer is látszik mellette, ilyenkor egyértelmű hogy mobiltelefon-toronyról van szó.

járműből

Utazás közben számtalan helyen látszik torony: gerincen, dombtetőn, közeli major szélén, autópálya-pihenőben, stb. Ha ezeket feljegyzed, lefényképezed vagy egyszerűen megjegyzed és otthon műholdkép alapján felteszed a térképre, máris nagyon sokat segítettél.

Városban járva-kelve rengeteg mobiltelefon-antenna látszik, itt a GPS kevéssé alkalmas adatgyűjtésre, inkább azt figyeld hogy melyik ház melyik részén van. Egyúttal feljegyezheted a légvédelmi szirénákat is:

Kifejezetten előnyös, ha nem saját magad vezeted a járművet. Remekül hasznosul a közösségi közlekedéssel eltöltött idő, ha út közben tereptárgyakra vadászol. Buszon, villamoson és vonaton hátrafelé ülve is érdemes jegyzetelni, ugyanis vannak dolgok, amelyek előrefelé nem látszanak, mert takarásban vannak. Ha nem bírod a hátrafelé ülést, jegyzetelhetsz a visszaúton menetiránnyal szemben, de ez nem mindig megoldás. Előfordul ugyanis, hogy a az útvonalak különböznek oda és vissza irányban, így nem ugyanaz látszik odaúton hátrafelé, mint visszaúton előrefelé. Tudok konkrét bázisállomást Budapesten a Rákóczi úton, ami kizárólag menetiránynak hátrafelé látszik a Keleti pályaudvar felé haladó buszból. Az ellenkező irányú busz annyira közel halad a házakhoz, hogy abból már nem látszik.

személyes mérésből

Vannak helyek, amelyeket nem lehet műholdképről azonosítani: nincs, felhős, nem látszik rajta torony, nem egyértelmű hogy torony-e. Ha megteheted, keresd fel a tornyot. Ha már ott vagy, próbáld meg azonosítani a szolgáltatót. Tippek:

  • ha több lakat egymásba láncolva a torony körüli kerítés kapuján, akkor annyi szolgáltató használja
  • a villanyórák száma is utal a szolgáltatók darabszámára, ráadásul sokszor fel is írják rá a nevüket
  • ha a bejáratnál több kulcsszéf van (kerek fémlap zárnyílással), akkor több szolgáltató van fent; a kulcsszéf típusa utal a szolgáltatóra is
  • találhatsz matricát vagy táblát ügyeleti telefonszámmal
  • Vodafone bázisállomásokon négyjegyű azonosító számot írnak a konténerre vagy kisebb szekrényre, ez 1000-nél kezdődik és 6000 fölött jár a vége; ezt jegyezd fel, ref:vodafone címkével töltsd fel
  • ha van régi Nokia telefonod Netmonitorral, jegyezd fel a csatornaszámokat minden irányból, gsm:BCCH címkével jelöld, a gsm:cellid felsorolással párhuzamosan, a cellid növekvő sorrendjében
  • a szolgáltató nagyon gyakran azonosítható az RRU (Remote Radio Unit) alapján. Ez általában a legkisebb lapján álló téglatest, szemből nézve álló téglalap alakú világos doboz az antennával közös rúdon vagy annak közelében. A három magyar szolgáltató leginkább egy-egy gyártó termékeit használja. Annyira különböző a kialakításuk, hogy alacsonyabb épületeken közelről szabad szemmel megkülönböztethetők.
Telenor Telekom Vodafone
216 01 216 30 216 70
ZTE Ericsson Huawei
A hűtőbordák függőlegesek és nem takarja műanyag doboz, csupa hűtőborda az egész. A doboz teteje oldalról nézve kihajlik, szemből nézve pedig a felső részén két széles nyílás van rajta. Hűtőbordák nem láthatók, a felülete sima. A hűtőbordákat műanyag doboz takarja, jellegzetes vízszintes csíkozással. Szemből nézve a felső felén középen nyílás van, szintén vízszintes csíkozással, de ennek a kerete megszakítja csíkokat, ez az alakzat messziről is jól látható. Olyan, mint egy vonalas iskolai füzet borítója a név és tantárgy felírására szolgáló címkével.
RRU ZTE.jpg
RRU Ericsson.jpg
RRU Huawei.jpg
helybeliek megkérdezésével

Van-e bázisállomás a templomban? Kérdezd meg bátran a plébánost vagy lelkészt, meg szokták mondani. Azt is kérdezd meg, hogy hány szolgáltató van, mert nem ritka hogy többen is használják ugyanazt a tornyot.

OpenCellID adatok feldolgozásával

Ahol elég sok mérés gyűlt össze az OpenCellID adatbázisában, ott terepi munka nélkül is nagy eséllyel tudsz cella-azonosítókat párosítani a tornyokhoz. Kezdd településektől távoli utakkal, főleg autópályákkal, ott a legegyszerűbb.

Az OpenCellID nyers méréseinek könnyű és gyors felhasználására OSM API felület érhető el. Ilyen az OpenCellID saját maga nem nyújt, a magyar hálózatok adatai saját fejlesztés révén az alábbi címen érhetők el:

http://kolesar.turistautak.hu/osm/opencellid/api/

JOSM-ben API címként beállítva pontosan ugyanúgy lehet letölteni adatot belőle, mint OSM felől. A mérési adatok mellett lejönnek azon OSM tornyok is, amelyeken bázisállomások szoktak lenni.

Újabb JOSM változatok eléggé rövid ideig várakoznak a szerver válaszára, ennek leteltével hibajelzést adnak: "Read timed out". Ezt a beállítások / haladó / socket.timeout.read érték megnövelésével lehet elkerülni, 30-ról körülbelül 300-ra.

Az adatok értelmezéséhez készült néhány mapcss stílus, ezeket is nagyon érdemes JOSM-ben telepíteni:

A rendelkezésre álló adatok gyors áttekintésére TMS réteg is készült:

http://{switch:a,b,c}.map.turistautak.hu/tiles/measurements/{zoom}/{x}/{y}.png

Az API meghatározza az egyes cellákra vonatkozó nyers mérések súlypontját, ezek körként jelennek meg. A feltételezhetően egy tornyon levő cella-azonosítókat (amelyeknek a sorszáma csak az utolsó számjegyben tér el) összeköti egymással. A középpontot felcímkézi úgy, hogy ha megvan a torony, már csak rá kell másolni. Nagyon felgyorsítja a folyamatot, valamint olyat is észrevesz, amin az emberi szem átsiklik.

Négyféle színű torony jön le:

  • szürke: torony, amiről nem tudjuk hogy bázisállomás-e
  • fehér: torony, amiről tudjuk hogy bázisállomás
  • zöld: torony, aminél már cella-azonosító is van
  • piros: feltételezett torony

Ha a cella-azonosítókat megtalálja az OSM-ről letöltött adatokban, akkor a cellák vonalait egyből oda, a zöld toronyba köti be. Ilyenkor nem készül feltételezett piros torony a mérésekből számított koordinátán, sokkal tisztább a kép.

Hu OpenCellID API.png

Ha a környéked nem így néz ki, annak az az oka, hogy kevés a mérés. Mérd körbe és máris jobb lesz. A fenti képernyőképen sincs elég mérés, csak azért választottam, mert jobban le van fedve az országos átlagnál.

A fenti automatizmus előtt jóval hosszabb volt a munkafolyamat, csak összehasonlításképpen:

  • töltsd le a terület adatait a fenti API címről
  • kapcsold be a stílusokat, váltogasd
  • nézd meg, hogy a vonalak megvastagodásánál fel van-e címkézve torony
  • ha még nincs megrajzolva torony, keresd meg műholdképen
  • bökj rá egy nagy jelerősségű pontra
  • a cellid sorban jobb egérgombbal válaszd a kulcs/érték keresését
  • ha a kiválasztás kilóg a letöltött területből, tölts még le hozzá
  • próbáld végig a szomszédjait, általában xxxx1, xxxx2, xxxx3 együtt vannak
  • gyorsíthatod rész-kereséssel: 12321 esetén cellid:1232
  • ha a mérések valóban a torony körül vannak, már címkézheted is

Ha nem vagy biztos a dolgodban, keress másik helyszínt. Ha bizonytalan vagy abban, hogy is néz ki egy adott torony lefedettségi területe, nézz meg már felcímkézett helyszíneket.

Címkézés

  • gsm:cellid=* gsm cella-azonosítók felsorolása pontosvesszővel, például 15201;15202;15203
  • gsm:direction=* gsm antennák iránya, 0 fok az észak, 90 fok a kelet, általában 120 fokonként van, például 0;120;240
  • gsm:LAC=* gsm location area code, ez eléggé változó elem a hálózatban, ezért a legfrissebb mérések alapján állítsd be; 2014-ben a Telenor és Vodafone is átrendezte a hálózatát, előtte sokáig állandó volt
  • umts:cellid=* umts cella-azonosítók felsorolása pontosvesszővel, például 15201;15202;15203 (csak az alsó 16 bitet, ez az API felől cid néven jön le)
  • umts:direction=* umts antennák iránya, általában azonos a gsm-mel
  • umts:RNC=* umts cella-azonosító felső 16 bitje, az API rnc néven adja
  • lte:cellid=* lte cella-azonosítók felsorolása pontosvesszővel, például 1;2;3 (csak az alsó 8 bitet, ez az API felől cid néven jön le)
  • lte:direction=* lte antennák iránya, általában azonos a többivel
  • lte:eNB=* lte eNB (Evolved Node B, eNodeB) azonosítója, cellid felső 20 bitje (cellid >> 8, cellid/256), az API kiszámolja
  • MCC=* országkód, a magyar hálózatoké 216
  • MNC=* hálózat kódja, Telenor: 01, Telekom: 30, Vodafone: 70
  • operator=* üzemeltető: redundáns az MNC-vel, de sokkal emberibb, mint a számok (használhatnánk arra, hogy a helyszín elsődleges gazdáját tüntessük fel, de ez általában nem derül ki)
  • ref=* a helyszín leírása vagy neve, hivatalos nyilvántartások hiányában magunk adjunk neki. Azért javaslom ezt a name kulcs ellenében, mert kimeneteken nem lenne szerencsés, ha ez jelenne meg. Például: Bencehegy, Balatonszéplak alsó, Kerek-hegy, Tekenye-dűlő. Nem tudom, érdemes-e belevenni a névbe a településnevet, eléggé redundáns lenne a koordinátával, ahogyan az is_in kulcs is.

Egy élő példa két szolgáltatóval, egyelőre 3G nélkül:

épületen

Ha az épület még nincs megrajzolva, itt az ideje. Tegyél pontot az épület tetejére, ezt címkézd. Ilyenkor nem kap man_made=* címkét, helette location=roof jelzi az elhelyezkedést.

Sokszor előfordul, hogy magas kockaház tetején szétszórják az antennákat, irány szerinti oldalakra teszik ki egyenként. Eddig egyetlen pontként vettem fel ezeket, később pontosíthatjuk irányonként és szolgáltatónként, de ekkor helyszínek több ponttá bomlása miatt bajban leszünk a darabszámok meghatározásával.

templomban

A pontot tedd a torony közepére. Ha több tornya van, akkor az egyikbe. location=church címke által lesz szűrhető az elhelyezkedése.

több szolgáltató

Több ajánlás is vonatkozik arra az esetre, amikor egy helyen többen is szolgáltatnak: többszörös pont és többszörös címke.

Épületnél még megoldható lenne a több pont, de tornyon nem, azonos koordinátára több node-ot tenni nem szép és JOSM-ben nem is egyszerű, ezért azonos node-ot címkézünk többszörösen.

A többszörös címke az MCC és MNC kódokat teszi bele a kulcsokba gsm:cellid:21670 formában, ez viszont nem kereshető overpass-turbo lekérdezéssel, mint "gsm:cellid" is not null.

Az eddigi helyszíneknél egyetlen kulcsban soroltam fel az értékeket pontosvesszővel elválasztva, a szolgáltatók közötti határt a pontosvessző utáni szóköz jelzi: gsm:cellid=27011;27012;27013; 2467;2468;2791

Fontos, hogy ne szerkesszünk ilyen objektumot iD editorban, mert az a törli a pontosvesszők utáni szóközt.

JOSM szerkesztési tippek

Érdemes a kiválasztás színét megváltoztatni, mert a piros nem különböztethető meg a Vodafone pirosától. Beállítások, szakértő mód, beállítások közvetlen szerkesztése, color.selected=#FFFF00 sárga nekem bevált, bár így meg a címkézetlen node-ok kiválasztása nem látszik, de ez kisebb gond.

Irányok meghatározására érdemes a rajzoló eszközt használni a bázisállomás pontjától indulva, az irányszög alul látható.

Az OpenCellID adatokat szolgáltató OSM API rétegen közvetlenül dolgozhatsz, valós OSM azonosítókkal jönnek le a tornyok. A mérések szándékosan túl nagy azonosítót kapnak, ezért ha azokat megváltoztatod és véletlenül fel is töltöd, hibát jelez. Feltöltés előtt ellenőrizd, hogy mi változott.

Erre a rétegre akár OSM-ről is letölthetsz adatot, például ha még nincs ábrázolva a torony, feltétlenül töltsd le a környéket, hogy ahhoz képest szerkessz, egyúttal tedd rendbe a környezetét.

Le tudod kérni egyetlen szolgáltató adatait: http://kolesar.turistautak.hu/osm/opencellid/api-mnc=01/

Megfigyelések a magyar hálózatokról

Mindhárom szolgáltató más rendszer szerint számozza a celláit. A Telekom valószínűleg a kiépítés sorrendje szerinti folytonos számozást használ, a Telenor és a Vodafone igyekszik azonosan kezdődő cella-azonosítókat használni a tornyokon. Mindhárom hálózatban vannak kivételek, de a Telekomnál van a legtöbb.

A Vodafone többnyire cella-azonosítóinak első négy számjegye megegyezik a helyszín négyjegyű azonosítójával, ami alkoholos tollal fel van írva a konténerre vagy az egyik dobozra. Ilyen például a Siófok és Zamárdi határán levő torony, ahol a 3003-as szám olvasható, a cellák azonosítói pedig 30031;30032;30033;30034;30035;30036. Eléggé ritka, hogy hat legyen egy tornyon, három valószínűleg 900 MHz-es, míg a másik három 1800-as, ezt majd legközelebb a helyszínen ellenőrzöm.

Az UMTS (3G) celláknak sokszor adnak hasonló azonosítót, mint az ugyanott működő GSM (2G) celláknak. Ilyenkor a cid érték egyezik meg, ezt az rnc-vel kombinálva képzik cellid-ként: cellid = rnc*65536 + cid. A Telekom ebben is kivétel, nincs kapcsolat a 2G és 3G cellák azonosítói között.

Városban gyakran van több cella azonos irányokban. Ezt a kapacitás és az adatátviteli sebesség növelésére (HSPA+) építik ki. Egy-egy irányhoz azonos PSC (Primary Scrambling Code) tartozik, a cellák a frekvenciában különböznek. Mivel a szolgáltatóknak 3 UMTS frekvenciájuk van, általában 3x3 cellát telepítenek.

A Vodafone ezeket 1-9 között számozza. Az említett 3003-as toronyban a Vodafone 3G celláinak száma 30031-től 30039-ig tart. Előfordul olyan is, hogy még ennél is többet, a többi cella azonosítójának első számjegye 0 lesz, például Budapesten a Móricz Zsigmond körtéren 15631;15632;15633;... és 5631;5632;5633.

A Telenor 1-2-3 után a 6-7-8 végű cellákat osztja ki második körben, így már a harmadik körben túlcsordul a számozás. Ilyenkor teljesen új kezdetű azonosítókat ad ki. Az előző környéken így néz ki: 3101;3102;3103 az első sorozat, 3106;3107;3108 a második, végül 36916;36917;36918 a harmadik. Nem találtunk összefüggést a számok között. A párosításban segítséget ad, hogy a PSC egy adott irányban azonos, a három irányra nézve pedig általában szomszédos.

A Telekom szokás szerint fekete bárány, csak az egy körben kiosztott azonosítók szomszédosak (az sem mindig), az összetartozók között nincs összefüggés, általában még a PSC sem egyezik meg.

4G/LTE celláknál nagyjából azonos elvek szerint számozódnak a cellák: eNB-ben a site azonosítója, általában 1-4 számjegy. Telenor és Vodafone esetében megegyezik a GSM és UMTS cellák számának tizedrészével, vagyis az utolsó számjegy elhagyásával képzett site-azonosítóval. Az irányok számozása a Telenornál és a Telekomnál 1-2-3, itt a Vodafone a kakukktojás: 0-1-2.

A feladat mérete

Az OpenCellID adatbázisa 90 ezer magyar cellát tart nyilván. Ez valójában kevesebb. A különbség egyik oka az, hogy számos cellán időközben megváltoztatták a LAC beállítást. Az OpenCellID egyedi azonosító részeként értelmezi a LAC értéket, pedig attól még ugyanaz a cella maradt. Ezen felül vannak hibás mérések is, amelyeket vélhetően cellaváltás közben tároltak le. Ezek kiszűrése után az eddig mért cellák száma kb. 70 ezer.

Általában három irányban vannak antennák egy tornyon. Előfordul olyan, hogy csak 1 vagy 2 irány van, de ezek eléggé ritkák. Egy irányban viszont többnyire két vagy néhol három antenna is van, a cellák száma pedig még ennél is több lehet. A tapasztalatok szerint egy átlagos tornyon irányonként egy GSM (900 vagy 1800), 1-3 UMTS és egy LTE cella számítható. Mivel LTE nincs mindenhol, továbbá sok helyen csak 1-2 UMTS cella van, bázisállomásonként átlagosan kb. 7-8 cellával számolhatunk. Így a három szolgáltatónak összesen kb. 10000 helyszínen van állomása.

Az esetek kb. 30-40%-ában közös tornyon osztozik 2-3 szolgáltató. Ez csökkenti a helyszínek számát, így becslésem szerint 7000 helyszín lehet országosan.

Az első próbálkozások alkalmával néhány óra alatt 50 helyszínt azonosítottam, a tornyok többségére kifejezetten OpenCellID adatokból figyeltem fel. Elenyésző volt köztük azok aránya, ahol személyesen jártam volna, mégis eléggé határozottan meg tudtam állapítani, hogy az adott toronyhoz tartoznak a cella-azonosítók. Helyszíni ellenőrzésekből majd kiderül, hogy milyen hibaaránnyal dolgoztam.

Ha egy nap alatt egymagam el tudtam végezni a feladat 1 százalékát, akkor esélyes hogy együttes erővel belátható idő alatt végezzünk. Nyilván lesznek nehezen azonosítható helyszínek, városban még csak próbálkozom, de a térképezés szempontjából fontos magas tornyokat szerintem hamar azonosítani fogjuk.

Frissítés fél év elmúltával: az elv működik, maroknyi lelkes felmérő 1400 helyszínt azonosított és címkézett fel cella-azonosítókkal. Ez napi átlag 9 helyszín. Ezzel az ütemmel két év alatt végigérünk az országon.

A címkézés előrehaladása overpass lekérdezésekben követhető:

Az overpass időnkénti túlterheltsége miatt készült egy naponta frissülő, gyorsan betöltődő oldal, ahol a nyers mérések is bekapcsolhatók:

Fejlesztési lehetőségek

Izgalmas volna felmérni a tornyok közti mikrohullámú kapcsolatokat. Ehhez elsősorban a tányérok pontos irányára, magasságára és átmérőjére van szükség. Javasolt kulcsok: