Hu:Key:ref:HU:edid

From OpenStreetMap Wiki
Jump to: navigation, search
Más nyelveken — Key:ref:HU:edid
Afrikaans Alemannisch aragonés asturianu azərbaycanca Bahasa Indonesia Bahasa Melayu Bân-lâm-gú Basa Jawa Baso Minangkabau bosanski brezhoneg català čeština dansk Deutsch eesti English español Esperanto estremeñu euskara français Frysk Gaeilge Gàidhlig galego Hausa hrvatski Igbo interlingua Interlingue isiXhosa isiZulu íslenska italiano Kiswahili Kreyòl ayisyen kréyòl gwadloupéyen kurdî latviešu Lëtzebuergesch lietuvių magyar Malagasy Malti Nederlands Nedersaksies norsk norsk nynorsk occitan Oromoo oʻzbekcha/ўзбекча Plattdüütsch polski português română shqip slovenčina slovenščina Soomaaliga suomi svenska Tiếng Việt Türkçe Vahcuengh vèneto Wolof Yorùbá Zazaki српски / srpski беларуская български қазақша македонски монгол русский тоҷикӣ українська Ελληνικά Հայերեն ქართული नेपाली मराठी हिन्दी অসমীয়া বাংলা ਪੰਜਾਬੀ ગુજરાતી ଓଡ଼ିଆ தமிழ் తెలుగు ಕನ್ನಡ മലയാളം සිංහල ไทย မြန်မာဘာသာ ລາວ ភាសាខ្មែរ ⵜⴰⵎⴰⵣⵉⵖⵜ አማርኛ 한국어 日本語 中文(简体)‎ 吴语 粵語 中文(繁體)‎ ייִדיש עברית اردو العربية پښتو سنڌي فارسی ދިވެހިބަސް
Public-images-osm logo.svg ref:HU:edid
Osm element key.svg
Leírás
Tehergépjárművek útdíjfizetésénél használatos. Edit or translate this description.
Használható elemtípusok
használható pontokonhasználható vonalakona területeken való használat nincs meghatározvahasználható kapcsolatokon
Hasznos kombinációk

Key:HU:ed direction

Lásd még
Wikidata
Státusz: nincs megadva

Magyarországon 2013-ban bevezetésre került a 3,5 tonna feletti tehergépjárműveket érintő használatarányos útdíj. Ennek pontos szabályait a Nemzeti fejlesztési miniszter 25/2013. (V. 31.) számú rendelete határozza meg, melynek részét képezi az útdíjas szakaszokat felsoroló 1. melléklet is. A használatarányos fizetés úgy valósul meg, hogy az egyes szakaszok használatának díja egyenesen arányos a szakasz hosszával, továbbá minden egyes használathoz új jegyet kell váltani a szakaszra (minden menetirányba külön). A személygépjárműveknél megszokottól eltérően semmilyen időtartamra szóló matrica vagy bérlet sem váltható.

Használata

Az edid kulcs az útdíjfizetéshez szükséges szakaszok azonosítására szolgáló egyedi kulcs, mely a fenti hivatkozott 1. melléklet B oszlopában található. Felépítése általában a következő:

út u km k szelvény m (tagolás, szóközök nélkül), mint pl. „M7u30k148m”.
  • Az út az érintett út köznapi, táblákon szereplő számozása, pl. „M7”, vagy „42”. Közös útvonalakon (pl. 6-os és 7-es Érdnél, vagy M1/M7 Budaörsnél) a két út közül az egyik.
  • A km a szakasz kezdő szelvényének kilométere, ahogyan az az út menti táblákon is látható.
  • A szelvény a szakasz kezdő szelvényének métere. Többnyire vezető 0-k nélkül (pl. „3u120k31m”), de időnként ilyen is előfordulhat (pl. „381u47k077m”). Főként új elkerülő utaknál fordul elő, hogy nem számozzák újra a kilométereket, így ezernél nagyobb méter értékek is előfordulhatnak a szelvényben (pl. „44u125k2983m”).

Tipikusan az út azonosítója nagybetűs (autópályáknál pl. „M1”), a tagoló „u”, „k” és „m” karakterek pedig kisbetűsek. A különböző állami rendszerek között azonban akad, amelyik teljesen nagybetűssé alakítja a szakasz azonosítókat, így javasolt a nagybetűkre érzéketlen feldolgozás használata.

Az edid nem használható annak meghatározására, hogy egy út a jogszabály – és így a fizetendő díj – szempontjából gyorsforgalmi útnak, vagy főútnak számít-e. Másképp megfogalmazva, az M-mel kezdődő utak nem feltétlenül gyorsforgalmi utak (ld. M30u29k450m), és számozott főutak is minősülhetnek gyorsforgalminak (ld. 4u24k930m).

Tudnivalók

  • Az egyes fizetős szakaszok iránya lényeges, hiszen ehhez képest kell megváltani a jegyeket.
  • Szakaszhatár eshet olyan helyre is, ahol a természetben nincsen semmilyen útelágazás vagy kereszteződés, csupán közútkezelők közötti adminisztratív határ.
  • A bevallási közreműködők (akik a járműbe szerelt műholdas helymeghatározó adatai alapján automatikusan megváltják a jegyeket) részére kiadott táblázat a szakasz-végpontok koordinátáit is tartalmazza. Ezek valahol az út közelében vannak, nem feltétlenül esnek rá.
  • Fizetős szakaszok végpontjai eshetnek Magyarország határán kívülre is (pl. Záhonynál) pontatlan adatszolgáltatás miatt.
  • Szintén „normális”, hogy egy csomópontban nem a tényleges fel- és lehajtó pontjában vannak szakaszhatárok, hanem az utak keresztezési pontjában, azaz a felüljáró közepén, és alatta az autópályán. Azt a problémát, hogy így a lóhere-csomópont felhajtójától megtett 100 méter miatt ne kelljen egy akár 10 km-s szakaszra jegyet váltani, az ún. áthajtási szabály adminisztratív bevezetésével igyekeztek megoldani az értelmes újrafelosztás helyett.
  • Az edid értéke csak az időponttal együtt értelmezhető, mert egy szakasz megbontásakor (időközben rájönnek, hogy ott is le-fel lehet hajtani, vagy épül egy új elkerülő út) az első darab megtartja a korábbi azonosítót (hiszen nem változik a kezdő szelvénye), viszont a fizetendő hossz lecsökken.